Palesztina választások előtt

2004. decemver 13.
-Nagy Levente

Egy hónap telt el Jasszer Arafat korábbi palesztin vezető halála óta. Úgy tűnik, a népet ért sokk elmúlt, hiszen a legtöbben már a 2005. január 9-re meghirdetett választások előkészületeivel vannak elfoglalva. Az emberek eleinte vonakodva regisztráltatták magukat a választói névjegyzékbe, mára azonban már a jogosultak több mint 76 százaléka feliratkozott a későbbi választásokon is alapul venni kívánt listára.

A Palesztin Hatóság (PH) elnökének megválasztása fontos esemény, hiszen megalapozhatja az Izraellel folytatandó tárgyalásokon képviselt palesztin irányvonalat. Természetesen nem csak emiatt lesz kiemelt jelentősége a január elején sorra kerülő aktusnak. A választások alkalmával ugyanis letisztulhatnak a különböző palesztin (érdek)csoportok közötti erőviszonyok is, ezzel megszüntetve az elmúlt években felhalmozódott belső feszültséget. Azonban az egyik legfontosabb és legerősebb tömörülés, a Hamasz nem vesz részt a megmérettetésen - egy lépéssel viszont mégis elindult a kompromisszum irányába, hiszen története során először nem bojkottálja majd a szavazást, sőt a részvételre buzdít és vezetői kijelentései szerint kész tudomásul venni az eredményt.

A legesélyesebb jelölt Mahmud Abbasz, a PFSZ elöljárója, aki a választások utánra már meg is beszélt egy személyes találkozót Ariel Saron izraeli miniszterelnökkel. Abbasz megválasztása majdnem biztosra vehető, hiszen a legtöbb kisebb fegyveres csoport is őt támogatja – annak ellenére, hogy nem tartozik a legkedveltebb és legkarizmatikusabb vezetők közé. Legutóbb például az al-Aksza Brigádok képviselője jelentette ki róla, hogy ő az, aki a palesztin nép akaratát meg tudja valósítani.

Abbasz esélyeit növeli, hogy visszalépett a jelöltségtől Marvan Barguti, az ötszörös életfogytiglanra ítélve izraeli börtönben ülő legnépszerűbbnek számító politikus. Azt nem lehet tudni, hogy mi történt volna, ha a palesztinok a fogságban lévő Bargutit választják meg, azonban ő maga is úgy láthatta, jobb elkerülni ezt a kényes helyzetet. Döntésében minden bizonnyal az is közrejátszott, nem akarta megosztani a Fatah szavazótáborát.

A kampány és a választások zökkenőmentes lebonyolításához szükség van a palesztinok mozgását akadályozó izraeli korlátozások enyhítésére, esetleg feloldására is. A PH gázai és cisz-jordániai területei közötti közlekedést Izrael ígérete szerint biztosítani fogja. Ezen kívül a biztonságot még egy különleges stáb is felügyeli majd, amely szükség esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. Fontos kérdés a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok részvétele a választásokon. Izraelnek őket sem lenne szabad akadályoznia a voksolásban – erre a palesztin elnökaspiránsok mellet külföldi diplomaták, többek között Joschka Fischer német külügyminiszter is külön felhívta a figyelmet.

Győzelme esetén Abbasz első intézkedései közé tartozna az erőszak megfékezése. Ennek szükségességére Arafat halála óta már többször is rámutatott. Nabil Shaat palesztin külügyminiszter is kijelentette: véget kell vetni az Izrael elleni felbujtásoknak.

A választási előkészületekkel egy időben nemzetközi diplomáciai szinten is megélénkült az élet a Közel-Keleten. Mubarak egyiptomi elnök ismét közvetíteni küldte Izraelbe és a palesztin autonóm területekre biztonsági főnökét, Omar Suleimant. Egyiptom és Izrael kapcsolatai azonban másként is az enyhülés jeleit mutatják: múlthéten fogolycsere zajlott le a két ország között. Közben Basir Al Asszad, szír elnök is békülékenyebb hangon szól a PFSZ új vezetéséről. Mint ismeretes Szíria és a palesztinok feszült viszonya még a mostani elnök apja, Hafis Al Asszad és Arafat ellentétére vezethető vissza. A két fél közeledése az Izraellel folytatott tárgyalások összehangolását eredményezheti. (Izrael korábban egymás ellen játszotta ki a szírek és a palesztinok képviselőit a tárgyalóasztalnál.)

Természetesen az is fontos, hogy az izraeliek és a palesztinok Európa és az Egyesült Államok felől is elkötelezettséget érzékeljenek a tárgyalások felújításához.  Ennek jegyében több hónapos szünet után múlt héten először találkozott egymással Hágában Silvan Shalom izraeli és Nabil Shaat palesztin külügyminiszter. A közvetlen találkozó előtt a felek külön-külön tárgyaltak Benita Ferrero-Waldnerrel és Javier Solanaval az EU vezető külügyéreivel.

Az 1996 óta először megtartandó palesztin választások kimenetele komoly lökést adhat a közel-keleti rendezésnek. Az elhatározás már megvan a felek részéről a tárgyalások újraindításához, ami - hacsak nem történik óriási meglepetés január 9-én – egy új kezdetet jelenthet a két szembenálló nép történelmében.