Argentína változatlanul nem fizet

2004.március 13.
-Kada Ágnes

Argentína 3 milliárd dollárt köteles fizetni a Nemzetközi Pénzügyi Alapnak (IMF) egy korábbi kölcsön törlesztéseként. Egyes Buenos Aires-i  feltételezések szerint könnyen megeshet, hogy elutasítják a visszafizetést.

Mi ennek az oka? Annyi mindössze, hogy Argentína biztosítékot akar arra vonatkozóan, hogy az új keletű kölcsönök részletfizetése néhány héten belül megérkezik. Jó okuk van kételkedni, mivel az IMF nincs megelégedve az argentin felkészültséggel. Kérdéses, hogy Argentína valóban beváltja-e azokat az ígéreteket, amiket a szeptemberi új kölcsönök odaítélésekor tett. A nyugtalanság elsődlegesen az ország és külföldi magánhitelezők közötti viszonyt érinti. Amikor 2001 karácsonya körül a krízis tetőpontjára hágott, Argentína bejelentette, hogy elhalasztja tartozások vagy a kötvények fizetését. A kötvénytulajdonosok azóta sem kaptak egy centet sem.

Pénzügyi nyírbálás 

A 2003-as kölcsönök egyik feltétele az volt, hogy Argentína „jóhiszeműen” egyezkedik majd a hitelezőkkel. Az argentin hivatalnokok szerint ők ezt is teszik. A nyitó taps szeptemberben jött az IMF  és a Világbank Dubai-i találkozóján. Roberto Lavagna pénzügyminiszter és Gillermo Nielsen pénzügyi főtitkár egy olyan javaslatot tett közzé, miszerint a kötvénytulajdonosoknak el kellene fogadniuk a 75 centes dolláronkénti veszteséget- vagy más néven nyírbálást, ahogyan szakmai körökben nevezik. A kötvénytulajdonosok ekkor utánaszámoltak, és ők dolláronként több mint 90 centet kaptak eredményül, vagyis ennyit kellene feláldozniuk! A hitelezők azt mondják, hogy a nyitóajánlat óta Argentína meg sem moccant az ügyben. Ezért úgy érvelnek, hogy ez nem minősül „jóhiszemű” tárgyalásnak. Kik a kötvénytulajdonosok? Tőkebefektetők. Néhányukat olykor pejoratívan keselyű befektetőnek neveznek, akik megveszik a pénzügyi nehézség alatt gyötrődő cégek vagy országok részvényeit. Azzal a reménnyel vásárolják meg ezeket, hogy hatalmas profitra tegyenek szert, ha a birtokolt pénz egy részét végül kifizetik. Emellett több százezer magánember is érdekelt az ügyben, akik közül a legtöbben olaszok, japánok és németek.

 „Korrupció ellen”

Stefan Engelsberger egy olyan csoportot vezet, ami az otthonából, Inzellből származó kötvénytulajdonosokért kampányol. Ez egy vadregényes kis falu a Bajor-Alpokban, nem messze az osztrák határtól. Argentína nagyon fontos szerepet tölt be az életében. A közelmúltban azért járt a dél-amerikai országban, hogy beszéljen az illetékesekkel a kötvényesek problémáiról. Otthonában, ami a hóval fedett hegyek között bújik meg, argentin gyógyteát szolgál fel, és van egy ajándékboltja is, ahol marhacsengettyűket és jódlizó hátizsákokat árul. Van néhány söröskorsója és néhány bögréje, amin a következő felirat található: „Az argentin korrupció ellen!” Azt mondja, szüksége van az argentin kötvényeiből származó pénzre, hogy beruházhasson a boltjába. Egy veszteség miatt már így is kénytelen volt eladni kötvényei egy részét.

Megfontolt beruházók

Mások, mint például Max és Christel Bohrer München egyik külvárosából, közösen birtokolnak egy beruházási portfoliót, amivel gazdálkodnak és ebből támogatják a családjukat is. Azért fektettek be az argentin állami kötvényekbe, mert vonzó volt (mivel a kamatláb magasabb volt mint a német megfelelőjének). Emellett nem gondolták, hogy különösképpen kockázatos lett volna. Mind Stefan Engelsberger, mind a Bohrer család rengeteg pénzt vesztett, még akkor is, ha nem károsították meg őket végzetes mértékben. Engelsberger úgy tudja ugyanis, hogy sokaknak még az autójukat vagy az otthonukat is el kellett adniuk a bukás következtében. Közülük néhányan ma a német kormány szociális juttatásaitól függnek. Míg Engelsberger minden erejét a kampányra fordítja, hogy tárgyalhassanak az argentin hivatalokkal, addig a "nagyobb vesztesek" a bíróságra járnak. 

Vállalkozói jogok

Ralph Stone a New York-i székhelyű Shalov Stone and Bonner jogi cégtől úgy döntött, hogy megpróbálja beperelni Argentínát. Hivatkozási alapja szerint az ügyfelei csupán a vállalkozói jogokat próbálják kikényszeríteni, amivel eredetileg Argentína egyet értett és elsősorban ez tette lehetővé, hogy pénzt kölcsönözzön tőlük. Buenos Airesben mindez teljesen más kontextusban jelenik meg. Ott ugyanis elsőbbséget élvez, hogy megerősítésék a tavalyi évben kezdődő krízis utáni fellendülést, és hogy megoldják a szociális problémákat, amik a krízist követően fennmaradtak. A kabinetfőnök, Alberto Fernandez szerint olyan adóssága lesz Argentínának, ami komoly hatással lesz a gazdaságra, még a javasolt nyírbálás  után is. Mindeközben Argentína továbbra is folytatja kis játékát az IMF-fel. Ha netán elmulasztaná a közelgő visszafizetések határidejét, az mindenképpen tovább rontaná az ország gazdasági megítélését.