MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum

 

TANFOLYAM

6. Az EU költségvetése

Az EU költségvetése eléggé bonyolult felépítésű, bár mit is várhatnánk tőle. Sokkal szélesebb, nagyobb horderejű, mint a hagyományos nemzetközi szervezeteké, ugyanakkor szűkebb a nemzeti költségvetéseknél.

Sokak esnek abba a hibába, hogy –úgymond- lenézik az EU-t attól a pillanattól kezdve, hogy megtudják: az EU egyes szervei a tagországok költségvetésének mindössze 1%-án osztozkodnak,

az összes többi pénz felett a nemzeti kormányok intézkednek. Az uniós költségvetés csak elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat.

Az EU költségvetése ezért inkább amolyan szabályozó, forrás-újraelosztó szerepet kap. De mindenképpen jelentős, hiszen a tagállamok között csoportosít át javakat.

Kiadások

Bevételek

A Közös Agrárpolitika (CAP) finanszírozási kiadásai. Az Unió költségvetése kiadási oldalának legnagyobb tétele az Európai Mezőgazdasági Garancia- és Orientációs Alap Garancia részlegének forrását jelenti. A Garancia részlegből finanszírozzák a mezőgazdasági termékek piacain az intervenciót, a készletek átértékelését, a harmadik országokba irányuló export támogatását stb.

Vámok: A harmadik államokból származó import után fizetendők, ezek teljes egészében a közösség költségvetését illetik. A vámbeszedés adminisztrációját az Unió külső határát adó országnak kell elvégeznie, így Magyarország ebből a szempontból komoly feladatok teljesítése előtt áll. A vámok beszedésének költségére az Unió bizonyos forrásokat a beszedő ország rendelkezésére bocsát.

A Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek (1997-ben a kiadások mintegy 37%-a) az Unió regionális politikáinak finanszírozási forrásai. Ezek adják a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásait, melyek felhasználásával az Unión belüli gazdasági és szociális különbségek csökkentését célzó programokat finanszíroznak.

Mezőgazdasági lefölözések, cukor-hozzájárulás: A Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) keretében a kívülálló országokból származó behozatal után fizetendő lefölözés, pótlék, kiegyenlítő összeg, valamint a cukoripari rendtartás keretében fizetendő hozzájárulások alkotják.

A belső politikák fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a műszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása – finanszírozását szolgálja a stratégiai szektorokra koncentrálva.

A VAT-forrás: A Közösség által meghatározott kulcs – jelenleg a maximum 1,4% - nem adódik hozzá a nemzeti fogyasztási adókulcshoz. A tagállamok a befizetést havonta, az adott költségvetési évre megállapított összeg arányos részeként teljesítik.

Tartalékok

A GNP-forrás a többi forrás által nem fedezett kiadásokat finanszírozza. A befizetési kötelezettséget meghatározó egységes kulcsot minden évben a költségvetési eljárásban állapítják meg a Közösség bevételeiből kiindulva és a Közösség piaci áron mért GNP-jének százalékában meghatározva.

A közös költségvetés kiadási oldalán ugyancsak jelentkezik az 5%-ot felemésztő működési kiadás.  Jelentős az EU-n kívüli országoknak adott segélyek nagysága is.

A költségvetési bevételeket nem lehet előre meghatározott kiadásokhoz kötni, másrészt a bevételeket és a kiadásokat nem lehet egymással szemben beszámítani.

Az EU költségvetése egy évre szól, azonban az Unió költségvetésének főbb kereteit úgynevezett költségvetési periódusokban határozzák meg. A jelenlegi költségvetési periódus 2000-2006-ig tart, és még 1998-ban Berlinben határoztak róla (ismert nevén: Agenda 2000). A 2007-től szóló terv kialakítása éppen a bővítés miatt nehézkes.

Végre lehet euróban számolni! Már jó 20 éve, hogy az EU költségvetését az euró elődjében, az ECU-ben határozták meg. Mivel az ECU fizikai értelemben sohasem létezett, így nem igazán kedvelték, de kénytelenek voltak vele számolni. Az ECU értékének meghatározása egyébként hasonló módon történt, mint az euró létrejöttekor.

Egy nagyon fontos elv (költségvetési egyensúly elv) szerint az Unió költségvetésében a kiadásokat teljes egészében bevételekkel fedezik, vagyis a költségvetés nem tartalmazhat sem többletet, sem hiányt, nincs lehetőség a költségvetési kiadások hitelfelvétellel történő fedezésére. Amennyiben a végrehajtás során mégis adódik eltérés, úgy a többletet a következő évre bevételként kell átvinni, míg a hiányt a következő év kiadásaként kell kezelni. 

A gondos pénzgazdálkodás elve szerint a költségvetés pénzével takarékosan kell bánni, törekedni kell az eredmény és a ráfordítások közötti optimumra. Az Európai Számvevőszék ellenőrzése erre terjed ki, de erről majd részletesebben a következő fejezetben.

Fő kritériumok:

-Externalitás: ez annak feltételezése, hogy a tevékenységek egy részével kapcsolatosan a költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő ellenőrzést és kompenzációkat igényelhet.

Osztatlanság: bizonyos tevékenységek méretgazdasági és funkcionális okokból nem oszthatók szét a tagállamok között, ezért ezeket közösségi szinten célszerű.

Kohézió: A Közösség valamennyi polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Ez jövedelem-transzfert feltételez a gazdagabbaktól a szegényebb és gyengébb gazdaságok javára.

Kiegészíthetőség: a funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, ha semmilyen előny nem származik abból, hogy magasabb szinten gyakorolják azokat

Vissza a Tanfolyam tartalomjegyzékéhez!

Kérdezzen az Ön online oktatójától! 
 

hirdetés

 

hirdetés

On
Line
EU

hirdetés

 

linkajánló

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu