6. Az EU
költségvetése
Az EU költségvetése eléggé
bonyolult felépítésű, bár mit is várhatnánk tőle. Sokkal
szélesebb, nagyobb horderejű, mint a hagyományos nemzetközi
szervezeteké, ugyanakkor szűkebb a nemzeti költségvetéseknél.
Sokak esnek abba a hibába, hogy
–úgymond- lenézik az EU-t attól a
pillanattól kezdve, hogy megtudják: az EU egyes szervei a
tagországok költségvetésének mindössze 1%-án osztozkodnak,
az
összes többi pénz felett a nemzeti kormányok intézkednek. Az
uniós költségvetés csak elenyésző mértékben finanszíroz
közjavakat és közszolgáltatásokat.
Az EU költségvetése ezért inkább
amolyan szabályozó, forrás-újraelosztó szerepet kap. De
mindenképpen jelentős, hiszen a tagállamok között csoportosít át
javakat.
Kiadások |
Bevételek |
A Közös Agrárpolitika (CAP)
finanszírozási kiadásai. Az Unió költségvetése kiadási
oldalának legnagyobb tétele az Európai Mezőgazdasági
Garancia- és Orientációs Alap Garancia részlegének forrását
jelenti. A Garancia részlegből finanszírozzák a
mezőgazdasági termékek piacain az intervenciót, a készletek
átértékelését, a harmadik országokba irányuló export
támogatását stb. |
Vámok: A harmadik
államokból származó import után fizetendők, ezek teljes
egészében a közösség költségvetését illetik. A vámbeszedés
adminisztrációját az Unió külső határát adó országnak kell
elvégeznie, így Magyarország ebből a szempontból komoly
feladatok teljesítése előtt áll. A vámok beszedésének
költségére az Unió bizonyos forrásokat a beszedő ország
rendelkezésére bocsát. |
A Strukturális politikák
címszó alá sorolt összegek (1997-ben a kiadások mintegy
37%-a) az Unió regionális politikáinak finanszírozási
forrásai. Ezek adják a Strukturális Alapok és a Kohéziós
Alap forrásait, melyek felhasználásával az Unión belüli
gazdasági és szociális különbségek csökkentését célzó
programokat finanszíroznak. |
Mezőgazdasági lefölözések,
cukor-hozzájárulás: A Közös Mezőgazdasági Politika (CAP)
keretében a kívülálló országokból származó behozatal után
fizetendő lefölözés, pótlék, kiegyenlítő összeg, valamint a
cukoripari rendtartás keretében fizetendő hozzájárulások
alkotják. |
A belső politikák
fejezet kiadásai a közösségi politikák - például a
műszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása
– finanszírozását szolgálja a stratégiai szektorokra
koncentrálva. |
A
VAT-forrás: A Közösség által meghatározott kulcs
– jelenleg a maximum 1,4% - nem
adódik hozzá a nemzeti fogyasztási adókulcshoz. A tagállamok
a befizetést havonta, az adott költségvetési évre
megállapított összeg arányos részeként teljesítik. |
Tartalékok
|
A
GNP-forrás a többi forrás által nem fedezett
kiadásokat finanszírozza. A befizetési kötelezettséget
meghatározó egységes kulcsot minden
évben a költségvetési eljárásban állapítják meg a
Közösség bevételeiből kiindulva és a Közösség piaci áron
mért GNP-jének százalékában
meghatározva. |
A közös költségvetés kiadási
oldalán ugyancsak jelentkezik az 5%-ot felemésztő működési
kiadás. Jelentős az EU-n kívüli
országoknak adott segélyek nagysága is.
A költségvetési bevételeket nem
lehet előre meghatározott kiadásokhoz kötni, másrészt a
bevételeket és a kiadásokat nem lehet egymással szemben
beszámítani.
Az EU költségvetése egy évre szól,
azonban az Unió költségvetésének főbb kereteit úgynevezett
költségvetési periódusokban határozzák meg. A jelenlegi
költségvetési periódus 2000-2006-ig tart, és még
1998-ban Berlinben határoztak róla
(ismert nevén: Agenda 2000). A 2007-től szóló terv kialakítása
éppen a bővítés miatt nehézkes.
Végre lehet euróban számolni! Már jó 20
éve, hogy az EU költségvetését az euró elődjében, az
ECU-ben határozták meg. Mivel az ECU
fizikai értelemben sohasem létezett, így nem igazán kedvelték,
de kénytelenek voltak vele számolni. Az ECU értékének
meghatározása egyébként hasonló módon történt, mint az euró
létrejöttekor.
Egy nagyon fontos elv
(költségvetési egyensúly elv) szerint az Unió költségvetésében a
kiadásokat teljes egészében bevételekkel fedezik, vagyis a
költségvetés nem tartalmazhat sem többletet, sem hiányt, nincs
lehetőség a költségvetési kiadások hitelfelvétellel történő
fedezésére. Amennyiben a végrehajtás során mégis adódik eltérés,
úgy a többletet a következő évre bevételként kell átvinni, míg a
hiányt a következő év kiadásaként kell kezelni.
A gondos pénzgazdálkodás elve
szerint a költségvetés pénzével takarékosan kell bánni,
törekedni kell az eredmény és a ráfordítások közötti optimumra.
Az Európai Számvevőszék ellenőrzése erre terjed ki, de erről
majd részletesebben a következő fejezetben.
Fő
kritériumok:
-Externalitás:
ez annak feltételezése, hogy a tevékenységek egy részével
kapcsolatosan a költségek és a hasznok a partner országokban is
megjelennek, ami megfelelő ellenőrzést és kompenzációkat
igényelhet.
Osztatlanság: bizonyos tevékenységek méretgazdasági és
funkcionális okokból nem oszthatók szét a tagállamok között,
ezért ezeket közösségi szinten célszerű.
Kohézió:
A Közösség valamennyi polgára számára biztosítani kell a
szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Ez
jövedelem-transzfert feltételez a gazdagabbaktól a szegényebb és
gyengébb gazdaságok javára.
Kiegészíthetőség:
a funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, ha
semmilyen előny nem származik abból, hogy magasabb szinten
gyakorolják azokat
Vissza a Tanfolyam
tartalomjegyzékéhez!
Kérdezzen az Ön online oktatójától!
|