4. Európa és a
világgazdaság
Az EU a világ legjelentősebb kereskedelmi-gazdasági tömörülése,
csak a külsőkkel folytatott kereskedelme mintegy 1/5-e a
világkereskedelemnek. Az EU-országok
szerkezetileg erősen nyitott gazdaságok, bár a
kereskedelempolitikájáról ez gyakran már nem mondható el.
Többnyire az átlagos vámszínvonalú régiókba osztható
világviszonylatban.
Az EU-nak intenzív kapcsolatai
vannak a világ országaival. A kereskedelem 85%-a
az iparilag fejlett országokra koncentrálódik.
A
külkapcsolatok fő pillérét a közös kereskedelempolitika a
társulási politika és a “fejlesztési politika”, azaz a fejlődő
országok támogatásával foglalkozó
EU-politika képezi.
1. Japán - USA – EU:
Az Európai Unió országai és Nyugat-Európa egésze is az 1990-es
évtizedben az USA-nál lassabban fejlődött.
|
A GDP
növekedés évi átlagban |
1991-95 |
1996-2001 |
Európai Unió |
1,5 |
2,6 |
USA |
2,4 |
3,9 |
Japán |
1,4 |
1,2 |
Nyugat-Európa, az USA, Japán és Kanada együttes GDP-jét 100-nak
tekintve abból 1999-ben az Európai Unió országai 36,7%-kal,
az USA 39,9%-kal, Japán 19,0%-kal, Kanada 2,7% részesedett
(1999. évi árakon és 1999 év végi árfolyamokon).
2001-ben az USA-ban már
csak 1,7%-os, Nyugat-Európába és az EU 2,6%-os, Japán 1,0%-os
növekedést mutatott.
Ez a növekedési „előny” bizonyos ideig folytatódhat, de közép és
hosszabb távon az USA növekedési-fejlődési kilátásai jobbak
Nyugat-Európáénál. Az EU az integrációs törekvések előrehaladása
ellenére sem alkot egységes gazdaságot, a fejlettségbeli,
regionális, strukturális, termelékenységi, vásárlóerőben
mutatkozó különbségek sokkal nagyobbak az EU országai között,
mint az USA-ban. Az EU számára a gazdaság széttöredezettsége,
fregmentáltsága marad a belátható
időben a legnagyobb hátrány az USA-val szemben.
2. Az Európai Megállapodások a
közép- és kelet-európai országokkal kötött új típusú társulási
megállapodásokl, egyrészről
alkalmazkodtak az egységes piacon kialakuló EK és a külpolitikai
együttműködést, másrészről a közös kül-
és biztonságpolitikát közösségi céljai közé felvevő
nyugat-európai integráció szélesedő tematikájához, gazdagodó
cél- és eszköztárához. Számos olyan elem is megjelent bennük,
amelyek a mélyebb integráció irányába mutatnak, ill. lehetőséget
adnak az ebben az irányban való fejlesztésre. Az Európai
Megállapodások, noha aszimmetrikus jellegűek (azaz az EU
egyoldalú kedvezményeket is ad), viszonylag kevesebb segítséget
ígérnek a partnereknek, mint a nem tag mediterrán országokkal
kötött korábbi szerződések.
3. Rendszeresek a magas szintű,
gazdasági célú konzultatív kapcsolatok Kínával is. Az EU
komolyan mérlegeli, hogy szabadkereskedelmi megállapodásokat köt
a latin-amerikai Mercosur-együttműködés
országaival. Mexikóval és Dél-Afrikával
pedig már folynak is a szabadkereskedelmi tárgyalások.
4. A fejlődő országokkal való
együttműködés elősegítésének fő keretét az afrikai,
karib-tengeri és csendes-óceáni (African,
Caribbean and
Pacific – ACP) térség fejlődő
országaival megkötött Yaoundéi
Konvenciók és Loméi Konvenciók
sorozata jelentette. A Római Szerződés foglalkozik az
EK-tagországok egykori gyarmataival kialakítható társulás
lehetőségével.
A multilaterális kereskedelmi
kapcsolatok terén kiemelkedő fontosságú a Világkereskedelmi
szervezet (a WTO) szerepe. Az Európai Unió, mint a világ
legnagyobb kereskedelmi tényezője, meghatározó szerepet játszik
a WTO multilaterális tárgyalási fordulóin, amelyek lefektetik a
világkereskedelem kereteit, legfőbb szabályait. Magyarország
EU-tagként részese lehet ezeknek a
tárgyalásoknak, így a minket érintő témákba nagyobb beleszólást
kapunk.
A
Európai Unió központi szerve, az Európai Bizottság egyébként
éppen a kereskedelempolitika területén rendelkezik a legnagyobb
önállósággal, valamint végrehatási és döntéshozatali jogkörrel.
Például dönthet dömpingellenes és piacvédelmi szabályozások
alkalmazásáról. Ezek a lépések mind-mind az európai egységes
piacot védik, és hatásuk nagyobb, mint e nemzeti szervek
szabályozásáé.
Az EU világgazdasági súlyát növeli,
hogy messze megelőzve fő versenytársait, az EU a világ
legnagyobb segélyezője. A hivatalos segélyek egészének csaknem
felét az EU indítja útjára.
Vissza a
Tanfolyam tartalomjegyzékéhez!
Kérdezzen az Ön online
oktatójától!
|