valaki
  
MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum
 


web
européer.hu

 

EU TANFOLYAM

4. Európa és a világgazdaság

Az EU a világ legjelentősebb kereskedelmi-gazdasági tömörülése, csak a külsőkkel folytatott kereskedelme mintegy 1/5-e a világkereskedelemnek. Az EU-országok szerkezetileg erősen nyitott gazdaságok, bár a kereskedelempolitikájáról ez gyakran már nem mondható el. Többnyire az átlagos vámszínvonalú régiókba osztható világviszonylatban.

Az EU-nak intenzív kapcsolatai vannak a világ országaival. A kereskedelem 85%-a az iparilag fejlett országokra koncentrálódik. A külkapcsolatok fő pillérét a közös kereskedelempolitika a társulási politika és a “fejlesztési politika”, azaz a fejlődő országok támogatásával foglalkozó EU-politika képezi.

1. Japán - USA – EU: Az Európai Unió országai és Nyugat-Európa egésze is az 1990-es évtizedben az USA-nál lassabban fejlődött.

 

A GDP növekedés évi átlagban

1991-95

1996-2001

Európai Unió

1,5

2,6

USA

2,4

3,9

Japán

1,4

1,2

Nyugat-Európa, az USA, Japán és Kanada együttes GDP-jét 100-nak tekintve abból 1999-ben az Európai Unió országai 36,7%-kal, az USA 39,9%-kal, Japán 19,0%-kal, Kanada 2,7% részesedett (1999. évi árakon és 1999 év végi árfolyamokon). 2001-ben az USA-ban már csak 1,7%-os, Nyugat-Európába és az EU 2,6%-os, Japán 1,0%-os növekedést mutatott. Ez a növekedési „előny” bizonyos ideig folytatódhat, de közép és hosszabb távon az USA növekedési-fejlődési kilátásai jobbak Nyugat-Európáénál. Az EU az integrációs törekvések előrehaladása ellenére sem alkot egységes gazdaságot, a fejlettségbeli, regionális, strukturális, termelékenységi, vásárlóerőben mutatkozó különbségek sokkal nagyobbak az EU országai között, mint az USA-ban. Az EU számára a gazdaság széttöredezettsége, fregmentáltsága marad a belátható időben a legnagyobb hátrány az USA-val szemben.

2. Az Európai Megállapodások a közép- és kelet-európai országokkal kötött új típusú társulási megállapodásokl, egyrészről alkalmazkodtak az egységes piacon kialakuló EK és a külpolitikai együttműködést, másrészről a közös kül- és biztonságpolitikát közösségi céljai közé felvevő nyugat-európai integráció szélesedő tematikájához, gazdagodó cél- és eszköztárához. Számos olyan elem is megjelent bennük, amelyek a mélyebb integráció irányába mutatnak, ill. lehetőséget adnak az ebben az irányban való fejlesztésre. Az Európai Megállapodások, noha aszimmetrikus jellegűek (azaz az EU egyoldalú kedvezményeket is ad), viszonylag kevesebb segítséget ígérnek a partnereknek, mint a nem tag mediterrán országokkal kötött korábbi szerződések.

3.  Rendszeresek a magas szintű, gazdasági célú konzultatív kapcsolatok Kínával is. Az EU komolyan mérlegeli, hogy szabadkereskedelmi megállapodásokat köt a latin-amerikai Mercosur-együttműködés országaival. Mexikóval és Dél-Afrikával pedig már folynak is a szabadkereskedelmi tárgyalások.

4. A fejlődő országokkal való együttműködés elősegítésének fő keretét az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (African, Caribbean and Pacific – ACP) térség fejlődő országaival megkötött Yaoundéi Konvenciók és Loméi Konvenciók sorozata jelentette. A Római Szerződés foglalkozik az EK-tagországok egykori gyarmataival kialakítható társulás lehetőségével.

A multilaterális kereskedelmi kapcsolatok terén kiemelkedő fontosságú a Világkereskedelmi szervezet (a WTO) szerepe. Az Európai Unió, mint a világ legnagyobb kereskedelmi tényezője, meghatározó szerepet játszik a WTO multilaterális tárgyalási fordulóin, amelyek lefektetik a világkereskedelem kereteit, legfőbb szabályait. Magyarország EU-tagként részese lehet ezeknek a tárgyalásoknak, így a minket érintő témákba nagyobb beleszólást kapunk.

A Európai Unió központi szerve, az Európai Bizottság egyébként éppen a kereskedelempolitika területén rendelkezik a legnagyobb önállósággal, valamint végrehatási és döntéshozatali jogkörrel. Például dönthet dömpingellenes és piacvédelmi szabályozások alkalmazásáról. Ezek a lépések mind-mind az európai egységes piacot védik, és hatásuk nagyobb, mint e nemzeti szervek szabályozásáé. 

Az EU világgazdasági súlyát növeli, hogy messze megelőzve fő versenytársait, az EU a világ legnagyobb segélyezője. A hivatalos segélyek egészének csaknem felét az EU indítja útjára.

Vissza a Tanfolyam tartalomjegyzékéhez!

Kérdezzen az Ön online oktatójától! 
 


 

 

hirdetés

 

Hirdetés

warez2

 

Hirdetés

 

Hirdetés

On
Line
EU

 

Hirdetés

 

hirdetés

 

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu