24. Adózás

EU

Az Európai Unió maga nem adóztat, saját bevételei, ritka kivételtől eltekintve nincsenek. Így tehát adópolitikája sem irányulhat arra. Az Európai Unió a tagállamok által kivetett adóra mint a gazdasági környezet egyik elemére tekint, amely befolyásolhatja a gazdálkodók piackonform működését, azaz a gazdasági versenyt.
Az uniós adópolitika kiindulópontja tehát az a felismerés, hogy a tagállamok adószabályaiban rejlő különbségek torzíthatják a közöttük folyó kereskedelmet, és ezért ezeket a különbségeket fel kell számolni, de legalább valamilyen módon át kell hidalni. Egyes nézetek szerint a piac spontán mozgástörvényei és a tagállamok közötti adóverseny alkalmasak a különbségek kiküszöbélésére, így legfeljebb csak adókoordinációra van szükség. Más vélemények szerint teljes harmonizáció szükséges, mert az adó önmagában is egy olyan jelenség, hogy folyamatos kiskapuk keletkeznek a témakörben. A harmonizáció lehet teljes, ha például előirányozzák az egységes európai társasági adó bevezetését.
Az adóharmonizáció legfontosabb eszközei a rendeletek és irányelvek, de a jogszabálytervezeteknek és a közösségi munkaanyagoknak is nagy a jelentősége.
Általános probléma, hogy az adóverseny tulajdonképpen hasznos az országok között. A harmonizáció helyett kialakítandó koordináció a következőkre koncentrálna:
-vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetés forrásadóztatásának megszüntetése
-határokon átnyúló szervezeti átalakulásokkal összefüggő adóköltségek kiküszöbölése
-kompenzációs lehetőségek felkínálása a határokon átnyúló veszteségek rendezése végett.

HU

Az 1991. december 16-án aláírt társulási szerződéssel lényegében már 1992-ben megindult az adózással összefüggő jogharmonizáció, de integrálódásunk kapcsán még számos teendő hátra van. Nagyfokú a harmonizáltságunk az általános forgalmi adó és a jövedéki adó területén, mivel azok megalkotása során már figyelembe vette a törvényalkotó az EU ide vonatkozó joganyagát.
Magyarországon nem haladja meg az európai uniós átlagot a jövedelemelvonás mértéke. A múlt évi statisztikai adatok alapján Magyarországon a személyi jövedelemadóból és társasági adóból együttesen a GDP 9,1 százalékát tette ki, míg az Európai Unió országaiban ez a mutató 9,8 és 27,6 százalék között volt. A társadalombiztosítási elvonásokkal együtt a jövedelemcentralizáció Magyarországon a nemzeti össztermék 39,1 százalékát tette ki, az uniós átlag pedig 41,4 százalék volt.

A magyar ÁFA kulcsot, amely az EU-ban a legmagasabbak közé tartozik, nem szükséges csökkenteni, hiszen az uniós jogszabályok csak a minimális kulcsot írják elő. A jövedéki adóztatás kapcsán kitért a cigarettánál alkalmazott adómértékre. Itt ugyanis nem érjük el az Unió által előírt minimális 57%-os kulcsot. Ennek a csatlakozásig történő megvalósítása elviselhetetlen terhet róna a fogyasztókra, és jelentős gazdasági problémát is okozna a feketegazdaság előmozdításával.
Az Európai Unió az úgynevezett közvetlen adókban, mint például a személyi jövedelemadó, viszonylag szabad mozgási teret enged, a piaccal, versennyel összefüggő közvetett adóknál azonban követelményei vannak. A legnagyobb változás az általános forgalmi adót tekintve várható.

Probléma, hogy az EU nem ismeri az úgynevezett 0 kulcsos áfát, ami jelenleg például a tankönyvekre és a gyógyszerekre vonatkozik, és amely termékek forgalmi adóját a csatlakozás pillanatától be kell vezetni. Számítások szerint a 0 kulcs eltűnése csak 10 milliárddal javítaná az áfa-egyenleget.

Továbbá 43 termékcsoportot, illetve szolgáltatást át kell sorolni a kedvezményes áfa-körből a normálba, miközben az utóbbi, jelenleg 25 százalékos kulcsot lényegesen csökkenteni kell. Az átsorolások döntő hányadára, illetve az unióhoz képest magas áfa-kulcs csökkentésére Magyarország 2007. december 31-ig kapott haladékot.
Azt is el kell dönteni, hogy a normál kulcs évről évre vagy egyszerre csökkenjen, hiszen egyetlen százalékos mérséklés 35 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek. Nem szabad elfelejteni, hogy az érdemi bevételkiesést az áfa-visszaigénylések még hatékonyabb ellenőrzése pótolhatná.

A társasági jog területén kiemelte, hogy a magyar gazdaságból kivont osztalékra forrásadót kell fizetni. A Bizottság tudomásul vette átmeneti mentesség iránti kérésünket, mert ennek a magyar költségvetésre gyakorolt hatása nem elhanyagolható.
 

Vissza a Tanfolyam tartalomjegyzékéhez!

Kérdezzen az Ön online oktatójától!