19.
Pénzügyi támogatások
az EU-tól (PHARE, SAPARD, ISPA)
Azt már említettük, hogy az Agenda
2000 már számolt a tagjelölt országokkal. Az Európai Tanács még
Luxemburgban úgy döntött, hogy az előcsatlakozási segélyeket
2000-től jelentősen megnöveli. Az előcsatlakozási segélyek a
felkészülésünkben nyújtanak elengedhetetlen segítséget, aminek
nagy előnye, hogy célirányosan kell felhasználni arra, amire az
EU szánja tulajdonképpen. A 90-es évek elejétől működő
eredetileg Magyarország és Lengyelország számára létrehozott
PHARE program mellett az Agenda 2000 két további programot
hívott életre. Ezek sokkal eredményesebben mutatnak rá a
speciális feladatokra azokon a területeken, amik később a
strukturális és kohéziós alapok pénzeire pályáznak majd.
Összességében úgy döntöttek, hogy
a 7 éves költségvetési keretben három alapon keresztül évi 3,12
milliárd euróval támogatják a jelölt
országokat. Ezekből a PHARE 30%-ban a társult államok
közigazgatási és igazságszolgáltatási intézményrendszerének
fejlesztésére, 70%-ban pedig az acquis
adaptálásával és alkalmazásával összefüggő területekre
fordítható, évente 1,56 milliárd euró
nagyságban. Emellett a két új, 2000-től működő alap közül a
mezőgazdasági szerkezetváltásra létrehozott SAPARD (Special
Accession
Programme for
Agricultural
and Rural
Development – Speciális
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program)
keretében évente 520 millió euró, az infrastrukturális
fejlesztéseket támogató program, az ISPA (Instrument
for Structural
Policies for
Pre-Accession)
keretében pedig 1,04 milliárd eurót használhatnak fel a
tagjelöltek.
Az ISPA kezelése lényegében azonos
lesz a jelenlegi tagoknál alkalmazott kohéziós alapokéhoz,
jelentős részben azért is, hogy a tagság idejére a belépő
újoncok már kialakítsák az ehhez szükséges intézményi, jogi és
személyi feltételeket, elsajátítsák menedzselési módszereit. A
PHARE-keret voltaképpen az eddigi politika folytatását jelenti,
némileg megemelt kerettel, elosztását tekintve egyre inkább
decentralizált struktúrával, az odaítéléskor
pedig azon elv érvényesítésével, hogy csak olyan projekt
finanszírozható PHARE-alapból, amely kimutatható módon a majdani
tagságra való felkészülést segíti valamely konkrét területen.
Az újabb tagfelvételre félretett -
lekötött - pénzek (millió euróban)
|
2002 |
2003 |
2004 |
2005 |
2006 |
Összesen
|
Agrárpolitika |
1600 |
2030 |
2450 |
2930 |
3400 |
12420 |
Felzárk.
Alap |
3750 |
5830 |
7920 |
10000 |
12080 |
39580 |
Egyéb |
1100 |
1170 |
1240 |
1270 |
1300 |
6080 |
Összesen |
6450 |
9030 |
11610 |
14200 |
16780 |
58070 |
Magyarország számára a közösségi
támogatási politika fontossága abban csúcsosodik ki, hogy az EU-
csatlakozást követően hozzáférhet az EK strukturális alapjainak
(Európai Szociális Alap, Regionális Fejlesztési Alap, a
Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap orientációs része,
Halászati Alap) és a Kohéziós Alapnak a forrásaihoz. Ezen alapok
forrásainak túlnyomó hányadát regionális címen, regionális
programok keretében osztják el. A közösségi források fogadása,
az arra való felkészülés ezért szükségessé teszi a magyar
gazdaság, azon belül a régiók és kistérségek abszorpciós
képességének a fokozását.
Az Európai Unió
országelemzésére alapozott
kormányzati értékelés szerint a jelenlegi információk alapján
Magyarország a csatlakozását követően az agrárköltségvetésből 1
milliárd euróhoz, a strukturális alapokból – a források GDP-hez
viszonyított arányának 4 százalékos plafonja miatt – mintegy 1,4
milliárd euróhoz, a belső piaci
mechanizmusokfinanszírozásából néhány százmillió euróhoz
fog jutni. Mindezek alapján várhatóan 2,5–3,1 milliárd euró
bruttó pénzügyiforrás-beáramlással indokolt számítani. Ami a
befizetési oldalt illeti, a többi tagországhoz hasonlóan
várhatóan Magyarország is GDP-jének 0,6 százalékát fogja
közvetlenül befizetni a közösségi költségvetésbe, ami kiegészül
a vámok átutalásával. Ez jelenleg 550 millió euró körüli összeg.
Mindez azt jelenti, hogy a belépés első éveiben (2006-ig) a
nettó transzfer évi 2,0–2,5 milliárd euróra becsülhető. Minthogy
az Európai Unióban nem bontották le a kedvezményezett országokra
a keleti kibővülésre tervezett források nagyságát, az
agrárszektorban pedig más bizonytalansági tényezőkkel is
számolni kell, ezért az említett összegek csak a nagyságrendet
érzékeltetik. Mindenesetre olyan forrástranszferről van szó,
amelynek nagysága hasonló a külföldi
működőtőke utóbbi évekbeli importjának méretéhez.
Az
EU-konform magyar támogatáspolitika akkor javítja a
térségi abszorpciós képességet, ha a forrásait azokra a
területekre koncentrálja, ahol a regionális fejlődés tovagyűrűző
hatásai a legkedvezőbbek. A javasolt prioritások, amelyek köré a
külső forrásbevonás csoportosítható, a következők:
a) Infrastruktúra.
A regionális
kérdések megközelítését illetően az infrastruktúrát a következő
három részre célszerű tagolni, és ezeket az elemeket célszerű
fejleszteni:
1. fizikai infrastruktúra
(utak, távközlés stb.);
2. tágan értelmezett
információellátás;
3. szakképzés, továbbképzés.
b) Vállalkozói
környezet. Itt a
vállalkozások alapításához és folyamatos, hosszú távú
működéséhez szükséges feltételek emelhetők ki. Adott régió
vállalkozói környezetét minősíti
a
munkaerőmegtartó képessége, aminek fejlesztése kiemelt
feladat kell hogy legyen.
c) A dinamizmust
fokozó gazdasági szerkezetet meghatározó tényezők.
Ezek olyan ágazatokat,
alágazatokat,
szakmakultúrákat, funkcionális és egyéb tevékenységi területeket
jelentenek, amelyek fejlődése az akcelerátor- és a
multiplikátorhatás révén a szűkebb
és tágabb földrajzi környezet növekedését is gyorsítja. Nem
célszerű kormányzati szinten prioritásként meghatározni
iparágakat, ágazatokat, alágazatokat,
ehelyett a más területekhez való illeszkedés sokrétűsége, a
tovagyűrűző hatások intenzitása és kiterjedése miatt célszerű
kiemelten ösztönözni a következő – részben funkcionális jellegű
– tevékenységi területek fejlődését:
– élelmiszer-gazdaság,
élelmiszer-gazdasági program;
– idegenforgalom, ami a
belföldi turizmust is segíti;
– üzleti szolgáltatások
(marketingkutatás, szoftverfejlesztés, informatikai, gazdasági,
jogi, műszaki,
környezetvédelmi tanácsadás stb.);
– a vertikális kapcsolatok a
fejlesztése;
– a beszállítói kapcsolatok
fejlődésének ösztönzése, beleértve a bérmunka kiváltását.
d) Környezetvédelem.
Tekintettel arra,
hogy Magyarország lemaradása az EU mögött a környezetvédelem
terén igen nagy, ilyen címen támogatás mind az elmaradott, mind
a fejlettebb, dinamikus régiók számára igényelhető. A természet
védelmét szolgáló általános célokon túlmenően – ilyen például a
károsanyag-kibocsátás mérséklése, a mezőgazdasági higiénia stb.
– a települési infrastruktúra fejlesztéséhez is bevonható ilyen
jellegű külső forrás. Például gyakran a szennyvízkezelés és
-tisztítás nagyobb probléma, mint a szennyvízcsatorna
megépítése. Az infrastruktúra fejlesztéséhez a környezetvédelem
címszó alatt is lehet közösségi forrásokat igényelni.
Vissza a Tanfolyam
tartalomjegyzékéhez!
Kérdezzen az Ön online oktatójától!
|