|
15. A Gazdasági
és Monetáris Unió előnyei és hátrányai
Azt már láttuk az előző
fejezetben, hogy Maastricht merőben újszerűen közelített a
gazdasági és pénzügyi unióhoz. A szerződés nemcsak elveket,
általános feladatokat fogalmazott meg, hanem részletesen és igen
konkrétan foglalkozott az uniós tagság feltételeivel. Szakítva
azzal az illúzióval, hogy az unió, illetve az unióbeli tagság
valamennyi EK-ország elemi érdeke (s így mindenki hajlandó és
képes megtenni a szükséges előkészítő lépéseket), az egyes
tagországok uniós érettségének ellenőrzésére normatív
paramétereket fogadtak el. Az elhíresült konvergenciakritériumok
alapján a tagok objektív minősítésére van lehetőség, és így csak
a valóban alkalmas országok vehetnek részt az Európai Monetáris
Unióban (EMU). Azok, amelyek gazdasága egészségesen fejlődik, s
amelyekben a gazdasági és a pénzügyi folyamatok egyensúlya
kétségtelenül fennáll.
Az EMU-tól sokirányú előnyöket
várnak, aminek nagy jelentősége van az ilyen irányú tervek
megvalósítása szempontjából. A monetáris uniónak a költségei
úgymond viszont erőteljesen jelentkeznek a nemzeti
gazdaságpolitika mozgásterének szűkülése kapcsán. Ezeket a
költségeket nem szabad elhanyagolni, még akkor sem, ha az EMU
kétségkívül számos mikro-és
makrogazdasági előnnyel jár.
Hiába teljesül tehát az inflációs
konvergenciakritérium, ha az árszínvonal tartásáért a gazdaság a
munkanélküliség esetleg elviselhetetlen emelkedésével fizet. E
túlzott vagy erőteljesen növekvő munkanélküliség olyan mértékű
társadalmi feszültséget gerjeszthet, ami előbb vagy utóbb a
közösségi koordináció feladására kényszerítheti a nemzeti
gazdaságpolitikát. Hasonlóképpen a kamatkritérium teljesülése
önmagában még semmit sem mond a fizetési mérleg helyzetének
alakulásáról. Tartós egyensúlyhiány kialakulásakor a deficites
ország valószínűleg olyan védekező lépéseket tesz, amelyek
ellentétesek a korábban vállalt kötelezettségekkel. A monetáris
unióban való részvételt tehát a maastrichti szerződésben
foglaltaknál is szigorúbb és szélesebb körű minősítési rendszer
teljesítésétől kellett függővé tenni. Csak azok az országok
válhattak volna elméletileg az EMU tagjaivá, amelyekben
minimális volt a gazdasági egyensúly felbomlásának veszélye.
Az 1990-es években nyomasztó
mértékűvé és tartósságúvá lett munkanélküliség egyre nagyobb
tehertétel a nemzeti kormányok számára, s nemcsak azért, mert a
különféle munkanélküliségi juttatások miatt is egyre nehezebb a
költségvetéssel kapcsolatos konvergenciakritériumok teljesítése.
A monetáris unió szempontjából azonban a krónikus
munkanélküliség olyan időzített bombának is tekinthető, melynek
hatástalanítása vagy gazdaságpolitikai irányváltást, vagy teljes
közösségi kompenzációt igényel.
|
Érvek az EMU mellett |
Érvek az EMU ellen
|
|
Politikai érvek
|
|
Biztosítja a tagországok helyét a megszigorított európai
keretek között
|
Csökkenti az államok monetáris autonomiáját |
|
Megnyilik a lehetőség a tagországok számára, hogy
érvenyesítsék pénzügyi érdekeikeket azáltal, hogy helyet
biztosítanak számukra az Európai Központi Bank tanácsában
|
Korlátozza a monetáris politikai eszközök használatát és
lehetetlenné teszi , hogy a kormányok nemzeti
gazdaságpolitikát folytassanak |
|
Megnöveli az EU súlyát a nemzetközi monetáris ügyekben |
A
politikai unió koncepciója változatlanul nem eléggé világos.
A legtöbb európai nem szeretné, ha a politikai uniót
valamilyen cseles úton valósítanák meg
|
|
Ha az
EMU nem teljesül ki, akkor az egész integrációs folyamat
visszacsúszna |
Az EMU
túl sok kompromisszumot igényel, lehet egyszerűbb lett volna
nem létrehozni
|
|
Gazdasági érvek
|
|
Javítja
az EU-n belüli kereskedelem feltételeit, mivel megszünteti a
valutaátváltásokkal járó költségeket
|
Egy
ingatag EMU alááshatja az egységes piacot a gazdasági
növekedés lefékezésével. |
|
Csökkenti az exportálók érzékenységet a nem EU-valuták
ingadozásával kapcsolatosan.
|
Nehezebb reagálás a külgazdasági kihívásokra. |
|
Az
egységes piac sokkal szilárdabbá válik a növekvő verseny
hatására.
|
|
|
AZ ECB
státuszát szigorúan határozzák meg, ami növeli az
antiinflációs hatást
|
|
|
Ösztönzi a tagállamokat a költségvetési hiány csökkentésére
a stabilizációs csomag bevezetése következtében
|
|
Vissza a Tanfolyam
tartalomjegyzékéhez!
Kérdezzen az Ön online oktatójától!
|
hirdetés
